Most, hogy közeledik a január egyre jobban motoszkál a fejemben egy kisegér aki nem hagy nyugodni. Olyan munkát választottam másodszorra (heh, ez is megérne egy misért) amivel szabad lehetek és jól keresek. Persze ezért kidolgozom a belemet is, a lelkemet pedig az ördögnek adom el. De szabad vagyok.

Hajón szeretnék és fogok dolgozni. Nem folyamin. Óceánjárón. A helyre a foglalót már letettük, január végén, február elején kezdődik a tanfolyam. Fél év. Azután szárazföldi és hajós gyakszi is. A fél év alatt nyelvi - angol - képzést is kapunk.

De hova mennék, ha nem lenne sem pénz sem család?

Első körben mindig rávágom, hogy Oroszország! Az igazi! De tudom, hogyha újra kimennék csalódnék. Rég voltam kint, semmi nyelvvel. Gyerekként. És anyuci védelmében. Így helyem lenne. Talán. Mármint biztos. Az unokanővéremék nagyon....valásosak. Mármint nem is tudom, hogy vallásnak lehet-e nevezni. Inkább hagyományörzők. Tehát mivel a rokona vagyok könnyen befogadnának. A rokona és lány. Tehát nyert ügyem van =D. Az pedig, hogy megtanulok oroszul. Nos, ez biztos. :D

Anglia, pontosabban London. Kéttannyelvű iskolába jártam tehát ANglia és London szeretetét belénk nevelték. Bár kézzel lábbal hadakoztam annyit sikerült elkapnom tőlük, hogy egyszer ki akarok jutni a városba és feltérképezni azt. Amennyire csak lehet, hiszen gyönyörű. Ráadásul van tea. tehát már csak emiatt is szeretnem kell. Ahol van tea, ott van boldogság. A látványosságok meg csak plusz pont az egész tetejében.

Amerika nekem túl...túl sok. Túl nagy, túl színes, túl zajos. És minden túl, túl, túl. Viszont egyszer látni akarom. Érezni az ottani pörgést, a fényeket a mentalitást, az embereket, a hangulatot. Át akarok kint élni egy hálaadást. És én is fát akarok dísziteni már novemberben. Látni akarom a kertvárosokban a híres utcai fényeket amikben minden télen öltöznek.
Szóval na. Nem az első a kedvencek között, de látni akarom még mielőtt feldobom a talpam. :D

Párizs, Franciaország. Tanultam majdnem két évig franciául, s habár a nyelvet úgy megutáltam mint még soha, az egész kultúrát azt hiszem megkedveltem. Igazából a kiváncsiság hajt, hogy megismerhessem. Hogy láthassam ezeket az embereket is. Enni egy jót, igazi croassan-t, hozzá valami isteni forrócsokit vagy kávét. Le akarom gyalogolni a lábam mire midnent körbeérünk, és körbe akarok nézni az Eiffel-torony tetejéről.

Mindig is Indiában akartam tanulni főzni. Vegetáriánus vagyok, így nagyon nagyon közel áll hozzám az indiai konyha. Híresek a vendégszeretetükről amit közelről akarok megtapasztalni. Igazi zöldség curry-t enni kint, vagy csak egy jó indiai teával lazítani. Beszélgetni kinti emberekkel, átvenni az ő hangulatukat és mentalitásukat.